egyenesség [ëgyenësség] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
Általában az egyenes melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot; vminek, vkinek ilyen volta.
1. Vminek egyenes vonalú, nem görbe volta. A bot, a nád, a rúd egyenessége; a pálya, az út egyenessége. || a. (ritka) Vmely terepnek, felületnek sík, sima volta. A telek, az udvar egyenessége.
2. (átvitt értelemben) Egyenes (6) természet; őszinteség, nyíltság, határozottság. A beszéd, a szó, a szív egyenessége. Emberek közt legjobb az egyenesség. Tetszik nekem barátod egyenessége. Éppen ezért a természetes egyenességeért becsülik és tisztelik. (Tolnai Lajos)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.