egyes

Full text search

egyes [ëggyes] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Egyes szám: egy egységet tartalmazó sz. (írott jele: 1 v. I). Tedd meg az egyes számot!
2. Ezt a számot jelölő. Az egyes szám(jegy). Egyes számmal jelölt tárgy.
3. Ezzel a számmal jelölt, megkülönböztetett <személy, dolog>; egyes számú. Egyes versenyző; egyes autóbusz, szoba, villamos. || a. (bizalmas, régies) Az első ezredhez tartozó <katona>. Egyes huszár.
4. <Vmilyen szempontból, pl. nagyság, finomság v. egyéb jellemző tulajdonság alapján> ezzel a számmal osztályozott, minősített <használati tárgy, eszköz, anyag>. Egyes ceruza, kötőtű, kulcs; egyes liszt: a nullásnál egy fokkal gyengébb minőségű l. || a. Olyan <nagyság, méret, finomság stb.>, amelyet ezzel a számmal különböztetünk meg.
5. (iskolai) Olyan <teljesítmény>, amelyet egyessel (II. 5) osztályoznak. Egyes dolgozat, felelet. || a. <Általános osztályzatként> egyessel (II. 5) minősített. Egyes bizonyítvány; egyes tanuló.
6. (közgazdaságtan) Egyes munkamegosztás: <egy műhelyben, üzemen belül> a munkafolyamatok, részmunkák megosztása, ill. megoszlása; a különös munkamegosztás további szétágazása.
7. Magában álló, magános, csak magában levő, a többitől elkülönülő, egymagában tekintett. Nem az egyes ember, hanem a közösség érdeke a döntő. Egyes szám ára hatvan fillér.
8. Egyetlen személy v. állat részére való. Egyes csónak, istálló, zárka. || a. Egyes fogat: olyan f., amelyben a jármű v. gazdasági eszköz elé egyetlen állat van fogva.
9. (nyelvtudomány) Egy személyt v. dolgot jelölő. Egyes szám: a névszónak v. az igének az az alakja, mely egyetlen személyt v. dolgot jelöl. Egyes szám első személy. Az igét egyes számba teszi. A szó egyes számban van. A finnugor nyelvek a páros testrészekről is egyes számban szólnak. (bizalmas, tréfás) Beszélj csak egyes számban!: csak a magad nevében beszélj! || a. Egyes számú. Az ige egyes harmadik személye.
10. (bizalmas) Az egy órakor érkező, ill. induló <közlekedési eszköz>. Az egyes gyors késik. || a. (bizalmas) <Az óra megelőző megjelölésével:> az e számmal jelölt perckor érkező, ill. induló. A tíz óra egyes vonat most jár be.
11. (csak többes számú főnévvel) Némely, néhány. Egyes esetekben: némely esetben, néhány esetben. Egyes helyekről esőt jelentenek.  Ebből az ügyletből, melyre annyi fáradságot áldoztak egyes családtagok, nem lehetett pénzt csinálni. (Mikszáth Kálmán) A király oly fénnyel állíttatta ki színdarabjait, hogy egyes előadások mesés költségbe kerültek. (Ambrus Zoltán)
12. (népies, régies) Egyetértő, megegyező.  Könnyebb a kősziklát Lágy iszappá tenni, Mint két egyes szívnek Egymástól elválni. (népköltés)
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Egy egységet magában foglaló szám. Az egyes páratlan szám.
2. Ezt a számot jelölő számjegy. Egy nagy egyest írt a táblára.  Bizony számok az emberek is, Mintha sok 1-es volna az irkában. (József Attila)
3. Ezzel a számmal jelölt, megkülönböztetett személy, dolog. Az egyes utolsónak futott be a célba. Az egyesből csöngettek. Itt van az egyes végállomása. || a. (bizalmas) Az egyesek: az első számú ezred. Az egyeseknél szolgált. || b. (játék) Ezzel a számmal v. a kártyában szokásos jelek közül eggyel megjelölt kártyalap. A tarokkban pagátnak hívják az egyest.
4. (mennyiségtan) Egyesek: <többjegyű számokban> az utolsó helyen álló, tíznél kisebb értékű egész számok. A tízes számrendszerben a számjegyek értéke más és más, ha az egyesek, a tízesek vagy a százasok helyén állnak.
5. (iskolai, 1945 után) A legrosszabb osztályzat; elégtelen. Egyesre felel; egyest kap. Félévkor mennyiségtanból egyese volt. || a. (iskolai, 1945 előtt) A kettesnél egy fokkal jobb, egyszersmind a legjobb osztályzat; <középiskolában:> jeles, ill. <elemiben:> kitűnő.
6. (sport) Olyan verseny, amelyben nem párok, ill. együttesek, hanem egyes személyek mérkőznek egymással. Női egyes.
7. Olyan csónak, amelyben egy evezős szokott evezni. ® Indián egyes.
8. (bizalmas) Az egy órakor induló, ill. érkező közlekedési eszköz, főleg vonat. Az éjjeli egyessel érkezett. || a. (bizalmas) <Az óra megelőző megjelölésével:> az e számmal jelölt perckor induló, ill. érkező közlekedési eszköz, főleg vonat. A nyolc óra egyes most jár be az állomásra.
9.* (rendsz. többes számban) Némely ember. Egyesek így vélekednek. Egyeseknek ez nem tetszik.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
10. (elavult) Az egyes ember; egyén.  Minden emberek csak egyneműek, S minden közjó az egyesből ered! (Berzsenyi Dániel) Enyésszen az egyén, ha él a köz, Mely egyesekből nagy egészt csinál. (Madách Imre)
11. (ritka, iskolai, bizalmas) Vmely névszónak v. igének egyes számú alakja. Tedd egyesbe az igét!
12. (katonaság) <Fogdában, börtönben> olyan helyiség, amelybe a többi fogolytól elkülönítve zárnak egy személyt; magánzárka. Kétnapi egyest kapott. Bezárták az egyesbe.  Kilenc napra letettek az egyesbe. Vasat vertek a lábamra, kezemre. (népköltés)
13. Egyesével: egy-egy v. egyet-egyet egyszerre. Egyesével számol. Ezen a keskeny ösvényen csak egyesével haladhatunk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi