együttélés

Full text search

együttélés [t-é] főnév
1. Vmely társadalmi, emberi közösségben való élés. Családi, házastársi, internátusi, tábori együttélés; békés, nyugodt, testvéri együttélés; az együttélés rendje; a nemzetiségek békés együttélése.  A bensőséges együttélésen … fájdalmas rést ütött a legfiatalabb és legkedvesebb fiú távozása. (Kuncz Aladár) || a. Házastársi v. élettársi közösségben, közös háztartásban élés; házasság, házasélet. Tízévi együttélés után elváltak.  Egyik felesége, egy iparművésznő, … együttélésük néhány hónapja alatt lakást és kosztot adott Gasztonnak. (Hunyady Sándor)
2. (biológia) Két különböző fajú, jellegű élőlény olyan együttélése, közössége, amelyben egymás javára vannak, kölcsönösen segítik egymást; szimbiózis. A zuzmó nem önálló növény, hanem egy gombafaj és egy moszatfaj együttélése. Együttélésben élhetnek állatok állatokkal, növények növényekkel és állatok növényekkel.
együttélési.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi