ej

Full text search

ej [ej v. ěj v. ejj] indulatszó ejh, (tájszó) éj
1. [ej v. ejj] <Bosszankodás, türelmetlenség, harag kifejezésére.> Ej ostobák! Ej, de ügyetlen vagy! Ej, mikor indulunk már?  Ej, szégyen, gyalázat | kardot ragadni! (Katona József) Ej aki forgója van! – mormogott a béres. (Tolnai Lajos) Honnan jön? … – A város alul … – Ej – kiáltja a csendőr türelmetlenül – hát micsoda város alul? Sok város van. (Tömörkény István) || a. <Mások szavainak félbeszakításakor, türelmetlen közbevágás bevezetésére.> [Most meg kellene még beszélnünk a holnapi munka rendjét …] – Ej, hagyjuk, ma már késő van.  Be más lenne itt az élet, Ha egy ifjú feleség … Közbe vágott Pató Pál ur: | „Ejh, rá érünk arra még! (Petőfi Sándor)
2. [ej v. ěj] <Csodálkozás, meglepetés kifejezésében:> ejnye! Ej, micsoda meglepetés!  Ejh mi a kő! tyúk anyó, kend A szobában lakik itt bent? (Petőfi Sándor) || a. <Csodálkozással, meglepetéssel együttjáró elismerés, megelégedettség kifejezésére:> ejnye! hej! Ej, de szép! Ej, de jó! Ej, de derék ember!  Szép volt az egyik, ej, de szép volt. (Mikszáth Kálmán) Ej, szinte érzi a bor savanyú érintését a nyelve alján, a jó zsíros kolbász mintha a szájába csúszna. (Gelléri Andor Endre) || b. <Kellemetlen meglepetés kifejezésében:> ejnye!  Elébe jön a leány, S egy csecsemőt ringat karján: „Ej ej már ezt még sem hittem volna!” | … Igy szól Gábor a leányhoz. (Vörösmarty Mihály) || c. <A csodálkozás mozzanatának esetleges háttérbe szorulásával, sajnálkozásban, együttérzés kifejezésében.>  Ej hugom, beh halovány vagy. (Vörösmarty Mihály) Barátai titkon összenéztek; ej-ej, mi lett ebből a fiúból. (Mikszáth Kálmán)
3. [ěj v. ej] <Főleg ismételve, enyhébb rosszallás, korholás, feddés kifejezésére.> Ej, kislányom, mit csinálsz? Ej, ej, de elügyetlenkedted a dolgot!  Ej, ej, gyerek! Eddig rá sem hederítettél a fejérnépre. (Mikszáth Kálmán) Feddik, dorgálják őket: Ej, ej, csigavér. (Kosztolányi Dezső) Az ember vígan mozdult s nagyot nevetett. – Ej, huncut úrfiak. (Móricz Zsigmond)
4. [ej v. ěj] <Rábeszélésben, nógatásban, no! indulatszóval v. anélkül:> ej no, ejnye; ugyan már.  „Ej no, Bence bátya, jut eszébe kendnek, Mikor itt s itt – tudja?” … s mondtak olyanokat, Mikből sohse hallott a jó öreg sokat. (Arany János) || a. <Csitításban, nyugtatásban:> no!  Ej drága kisasszony! nem kell úgy megijedni! (Jósika Miklós)
5. [ej] <Töprengést, elhúzódó vitát befejező gyors elhatározás, elszántság kifejezésében:> eh! Ej, gyerünk már!  Az első pohár pálinka is mindjárt bátorságot önt a szívbe. „Ej mit? Nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzték … ” (Jókai Mór) Ejh! félre az útból uraim! (Jókai Mór) || a. <Elszántságra buzdításban.>  Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz …! (József Attila)
6. [ěj v. ej] <Vágyakozás, óhajtás kifejezésében:> hej! ó! Ej, de szeretnék elmenni! Ej, ha még egyszer fiatal lehetnék! Ej, de jó volna ott lenni!
7. [ej] (ritka) <Népdalokban: felkiáltásként, öröm, mulatozás kifejezésében:> hej!  Örül a viola a reggeli harmatnak; Ej, én is örülök barna galambomnak. (népköltés) Nem dolgozok már én, Ej, ahol kocsmát látok, Ej, oda megyek már én. (népköltés)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi