1. Éjjel történő, folyó, éjszakára eső <cselekvés, folyamat, életmegnyilvánulás>. Éjjeli csendháborítás, munka, túra, utazás; éjjeli vizelés ¬; a késő éjjeli órákban. Be volt avatva a nagyváros éjjeli életének apró-cseprő titkaiba. (Herczeg Ferenc) Nagy éjjeli munka folyt a torony körül. (Babits Mihály) || a. Éjjel működő, éjjel üzemben levő <dolog>. Éjjeli mulató, vonat.
2. Az éjjelhez, éjszakához tartozó, arra jellemző <dolog>. Éjjeli levegő, sötétség. Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. (Kölcsey Ferenc)
3. Éjjelre való, éjjel haszn. <dolog>. Éjjeliedény ¬; éjjeli szállás. Az éjjeli mécses mozgó, bolygó fénye ott volt az arcán. (Móricz Zsigmond) Elindultam ingyenes éjjeli szállásomról a Bécsi-útra nyíló gyárkapu felé. (Gelléri Andor Endre)
4. Éjjel működő, éjjel dolgozó <személy>. Éjjeli portás. || a. Némely fontos élettevékenységet (pl. táplálékszerzés, virágzás) éjjel v. a sötétség beálltával végző <állat, növény>. Éjjeli bagoly ¬; éjjeli lepke v. pillangó: (átvitt értelemben is) utcai nő; éjjeli pávaszem; éjjeli viola. [A leányt] a ragyogás becsalta a sötét utcáról, mint az éjjeli pillangót. (Herczeg Ferenc)
II. főnév -t, -je [e] Éjjeli edény.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.