eközben
eközben [eközben] határozószó, mutató
1. A most folyó cselekvés v. történés közben; azalatt, míg ez a mostani cselekvés v. történés tart. Még egy órai utunk van hátra; eközben a vendégek meg is érkezhetnek, s nem találnak otthon. A gyerekeim … nőnek, nőnek; ki törődik eközben az én szürkülő hajammal. (Kaffka Margit)
2. Az imént említett v. az előzményekből ismert múltbeli cselekvés, történés közben. A kirándulók letelepedtek a fűre és falatoztak; eközben megeredt az eső.
