élemedett
élemedett [e-ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
Előrehaladott korú <személy>; idős, koros. Élemedett asszonyság, férfi. Hetedikűl egy élemedettebb szépség jött. (Vörösmarty Mihály) Ötödnap múlva a tisztes, élemedett házaspár megjelent a kapitány előtt. (Tömörkény István) || a. Élemedett kor: idős, előrehaladott k. Élemedett korban, korú.
élemedettség.
