elidegenít
elidegenít [e-e-ë; l-i] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni
1. Elidegenít vkitől (ritk. vmitől) vkit: okozza, előidézi, véghezviszi, hogy vki elidegenedik vkitől, vmitől. A barátok a férjet elidegenítették a feleségétől. Elidegenítette magától gyermekeit. Elidegenítették a politikától. Danit a feleségétől csak egy másik asszony tudja elidegeníteni. (Mikszáth Kálmán)
2. (hivatalos v. szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Ellop, eltulajdonít v. elsikkaszt vmit. Más holmiját elidegenítette.
3. (jogtudomány) Más tulajdonába bocsát, másra átruház, áruba bocsát vmit. A termelő elidegeníti termékét. || a. (jogtudomány) Elidegenít vmit: vminek a tulajdonjogát másra ruházza.
elidegenített; elidegeníthetetlen; elidegeníthető; elidegenítő.
