elír
elír [l-í] ige
1. tárgyas <Tintát, papirost> írás közben elfogyaszt, íráshoz elhasznál. Elírta minden tintáját. Sok papirost elírt.
2. tárgyas <Betűt, számot, szót> tévesen ír. Elírt egy nevet a névsorban. || a. tárgyas (ritka) Elírja magát: akaratlanul vmi helytelent v. félremagyarázhatót ír.
3. Vmit elír vki elől: vmely irodalmi v. tudományos tárgy feldolgozásában megelőz vkit, aki azt szintén meg akarta írni. Elírták (már) előle azt a témát.
4. tárgyatlan Bizonyos hosszabb ideig ír. Órákon át elírt egyfolytában.
elíró; elírt.
