elköszön
elköszön tárgyatlan ige
Elköszön (vkitől): eltávozás előtt búcsút vesz (tőle). Mindenkitől elköszönt, azután elindult hazafelé. Nem sokáig alkalmatlankodott; behörpölte a teáját, és elköszönt. (Gárdonyi Géza) S ha bűnös lény tőle elköszön, Ő vár, míg visszajön. (Ady Endre) Mielőtt innen végkép elmegyek, Szeretnék elköszönni, emberek. (Juhász Gyula)
elköszönés; elköszönget; elköszönő; elköszönt.
