ellátatlan
ellátatlan melléknév és főnév (hivatalos)
I. melléknév -ul
1. Olyan <személy, csoport>, aki, amely élelmiszer-korlátozás idején liszt- és kenyérszükségletét nem tudja saját terméséből fedezni, és ezért hatósági ellátásra, kenyér- és lisztjegyre szorul. Ellátatlan bányász, értelmiségi, gyári munkás; az ellátatlan városi lakosság.
2. Önálló keresettel nem rendelkező, másoktól eltartott <személy>. Ellátatlan családtag, gyermek, öreg ember.
3. (csak határozóval) Olyan <személy>, aki vmilyen – rendsz. egészségügyi – ellátásban nem részesül. Orvosilag ellátatlan önálló iparos.
4. Betöltetlen <tisztség>. Az igazgatói tisztség még ellátatlan.
II. főnév -t, -ok, -ja Ellátatlan (I. 1, 3) személy. Az ellátatlanoknak átadták az élelmiszerjegyeket. Az orvosilag ellátatlanok kórházi költségei.
ellátatlanság.
