ellenáll
ellenáll [n-á] tárgyatlan ige, (ritka) ellentáll
1. Ellenáll (vkinek, vminek): szilárdan áll a helyén, s nem hagyja, hogy vki, vmi onnan kimozdítsa. Le akart teperni, de ellenálltam (neki). Sokáig ellenállt a víz sodrának. || a. Ellenáll (vkinek, vminek): vmely támadó, ill. támadások ellen hatásosan védekezik; nem fut meg, nem törik meg. Egy ideig ellenállt, aztán megfutott. A védőrség az utolsó emberig ellenállt. A rabló egy darabig ellenállt, aztán megadta magát. Állj ellen, ne hagyd magad! A vár sokáig ellenállt az ostromnak, a rohamoknak. A szultánnak rossz napja volt … Kisded várak, apró hadseregek álltak ellent roppant hadainak. (Jókai Mór) || a. (sport) Támadással v. támadásokkal szemben kitart, nem enged. A csapat keményen ellenállt.
2. (átvitt értelemben) Ellenáll vminek: nem cselekszik vmely parancs szerint; szembeszegül vmivel. Aki ellenállt a parancsnak, halállal bűnhődött. Nem állhata ellen a királyi szónak. (Arany János) || a. (politika) Vmely politikai rendszerrel huzamosan szembehelyezkedik, v. küzd ellene. Illegalitásban, nyíltan, titokban áll ellen. Passzív magatartásával is ellenállt. A kommunisták a zsarnoki kizsákmányoló rendszer idején illegalitásukban cselekvőleg ellenálltak.
3. Ellenáll vminek: <tárgy, anyag> vmely hatás ellenére is a helyén v. épségben, romlatlan állapotban marad; vminek nem enged; vmit kibír, vmivel megbirkózik. A falak jól ellenálltak az árvíznek. A homokos föld nem áll ellen a szélnek. A kemény, áthatlan anyag, mely a ráspolynak ellenállt, nem volt egyéb, mint – üveg. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vminek ellenáll: vmely rendsz. káros hatás nem fog rajta; vminek a hatására nem változik el. Hidegnek, hőhatásnak, rozsdának ellenáll.
4. (átvitt értelemben) Ellenáll vkinek, vminek: <személy vki kérésének, kívánságának v. vmely hatásnak, vágynak> nem enged; lelkileg küzd, védekezik ellene. Ellenáll a kísértésnek; nem tudok ellenállni neki. Nem tud ellenállni a csábításnak, a kínálásnak, a meghívásnak, a szép szemeknek, a heves vágynak. Nem tudtam ellenállni, kétszer is szedtem [vmely ételből]. Milyen nehéz volt … a kísértetnek ellenállni! (Jókai Mór) Hittem erről a gyönyörű mellényről, … hogy nem fog neki tudni ellenállani a Piroska. (Mikszáth Kálmán)
