ellenállóképes
ellenállóképes [n-á] melléknév
1. (orvostudomány) Olyan, aki, ami káros hatásokkal szemben ellenállásra képes. A fertőzéssel szemben ellenállóképes. Ellenállóképes szervezet.
2. (sajtónyelvi) Olyan, ami katonai v. politikai ellenállást képes kifejteni. Ellenállóképes hadsereg, mozgalom.
ellenálló képesség.
