elmér
elmér tárgyas ige
1. Vmit kimérve elad. Délre minden portékáját elmérte.
2. Elmér vmit v. elméri magát: vmivel kapcsolatban mérési hibát követ el. Az időmérő a versenyen elmérte az időt. A kísérlet nem sikerült, mert a tanársegéd elmérte magát. || a. Elmér vmit: vmiből rosszul, a kelleténél többet mér. Elméri az anyagot, a cukrot. || b. Elméri magát: mérési hiba miatt nem tud az áruból annyit kimérni, amennyit kellett volna.
elmérés; elmérhető; elmérő; elmért.
