eltüntet
eltüntet tárgyas ige
1. Vmit, vkit gyorsan elvisz, és (titokban) olyan helyre tesz, helyez, ahol nem látható; huzamosabb időre v. végérvényesen elrejt. Tüntesd el az asztalról ezt a sok papírt. || a. Úgy rejt el, hogy az elrejtés útja és módja nem vehető észre. Kártyát eltüntet. A bűvész nemcsak gyűrűket, hanem galambokat is eltüntetett. || b. Eltávolít. Eltünteti arcáról a szeplőket; eltünteti a foltot a ruháról; eltünteti vminek a nyomait. || c. (bizalmas) Észrevétlenül ellop. A villamoson eltüntették a pénztárcámat.
2. Teljesen feldúl; megsemmisít. A földrengés, a tűzhányó kitörése eltüntetett egy várost a föld színéről.
3. Nem létezővé tesz, megszüntet vmit. Eltünteti a munkanélküliséget. El kell tüntetni a veszedelmes kanyarokat.
eltüntetés; eltüntetett; eltüntethető; eltüntető.
