emlékeztet
emlékeztet [e-ë-e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. tárgyas Emlékeztet vkit vmire: vkinek emlékezetébe idéz, eszébe juttat vmit; felhívja rá a figyelmét. Majd emlékeztess rá. Ígéretére emlékeztettem. Elvetett magától mindent, ami a régi világra emlékeztette. (Kuncz Aladár)
2. tárgyas (tárgy nélkül is, főleg 3. személyben) (Vkit) emlékeztet vkire, vmire: <személy, dolog> hasonlóságánál fogva felidézi (vkiben) egy másik személy v. dolog képzetét. Az énekes hangja a hallgatóságot Carusóra emlékeztette. A gyermek nagyapjára emlékeztet. Egy virág, egy fűszál, vagy csak lába nyoma, Egy vonás, egy semmi … rája emlékeztet. (Arany János) Minden göröngy nekem ottan drága, Emlékeztet fényre, ifjúságra. (Kiss József)
emlékeztetés.
