epigon [ë v. e] főnév -t, -ok, -ja (irodalmi nyelvben)
1. Az a művész, tudós v. politikus, aki – eredetiség híján – egész működésében utánozza vmelyik közvetlen elődjét v. kortársát. Petőfi epigonjai. A kisebb tehetségű írók többnyire epigonok. A jó darabok sorsa az, hogy jellemeit, helyzeteit az epigonok széjjelhordják a világba. (Ambrus Zoltán)
2. jelzői használat(ban) Ennek tulajdonságait mutató <személy>. Epigon költő. || a. jelzői használat(ban) Ilyen személyek által alkotott <művek együtt>. Epigon irodalom, költészet, líra. || b. jelzői használat(ban) Epigonra (1) jellemző <dolog>. Epigon modor, stílus.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.