eredetileg
eredetileg [e-e-e-e] határozószó
1. <A szóban forgó dolog> eredeti állapotában. Ez a mű eredetileg regény volt, s csak újabban írták át színdarabnak. A ház eredetileg iskolának épült, most diákotthon. Az eredetileg fényes, fekete szövet most szürkés, kopott. A kis bárón volt egy bársony zeke, valaha fekete, most már fakó, eredetileg sárga aranyozott gombokkal. (Jókai Mór) Mindenféle szentkép tarkította a falát … Acélmetszetű képek voltak eredetileg, de a pap vízfestékkel színesebbre fordította. (Gárdonyi Géza) || a. A kezdeti, eredeti (I. 1) célnak megfelelően, kezdetben. Eredetileg máshova készültem, de aztán ide jöttem. Előjött a hajdu egy talyigával, melyen eredetileg az ételeket hozták. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka) Kezdetben, első időben. [A vádlott] csak annyit vallott … be, amennyi eredetileg kisült rá. (Jókai Mór)
