eredetiség [e-e-e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. Általában az eredeti melléknévvel kifejezett tulajdonság; vminek ilyen volta; valódiság. A festmény, a gondolat eredetisége kétes.
2. Annak a személynek jellemző tulajdonsága, tehetsége, aki mást nem utánoz. Így tette ellenségévé Petőfi Kuthy Lajost is, kinek szintén sok jutott … az eredetiségből és genialitásból. (Jókai Mór)
3. Furcsa, különös megnyilatkozás; furcsaság. Az … imádó … megesküdött rá, hogy e perctől fogva egy falat nem fog lemenni a torkán … Clarisse, a szép özvegy, nagyot nevetett e bizarr eredetiségen. (Jókai Mór)
eredetiségű.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.