1. Olyan, aki, ami ereszkedik. A mélybe ereszkedő hegymászó; a völgybe ereszkedő köd; egyenletesen ereszkedő út.
2. (irodalomtudomány) Olyan <versláb, ritmus>, melyben, ill. melynek ütemeiben az első szótag hosszú v. hangsúlyos, s utána egy v. több rövid v. hangsúlytalan szótag következik. Ereszkedő lejtésű, ritmusú. Ereszkedő versláb a trocheus és a daktilus. A magyaros ritmus ereszkedő. || a. (nyelvtudomány, zene) Olyan <dallam, hanglejtés>, amely v. amelynek vmely szakasza magasabb hangon kezdődik, és mélyebb hangon folytatódik.
II. főnév -t, -je [e] Olyan út v. annak egy szakasza, amely a rajta való haladás irányában lassan egyre mélyebb szintet ér; enyhe lejtő. Lefelé ballagtunk az ereszkedőn.
ereszkedőjű.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.