1. Az a személy, aki mások erkölcsét ellenőrzi, bírálja, megítéli. Az öreg úr a háza népének szigorú erkölcsbírája volt. Cátó akart lenni, igaz erkölcsbíró. (Arany János) || a. (gúnyos) Az a személy, aki illetéktelenül bírálja mások viselkedését, cselekedetét; erénycsősz. Mi az, felcsaptál erkölcsbírónak? De nagy erkölcsbíró lett belőled!
2. (jogtudomány, ritka, régies) <A XVIII. sz-ban> olyan bíró, aki a jó erkölcs ellen vétők felett ítélkezett. A Mária Terézia idejében Bécsben működő erkölcsbíróság tagjai voltak az erkölcsbírók.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.