érme
érme [e] főnév érmét, érméje [e]
1. Fémből készült pénzdarab. Ötforintos érme. || a. Viteldíjnak, használati díjnak rendsz. automata útján leróható ilyen fizetési eszköze; tantusz. Telefonálni akart, de nem volt érméje.
2. (konyhaművészet) Érmék: sertés- v. borjúszűzpecsenyéből, ill. marha-vesepecsenyéből vágott, húsverővel vékonyra vert, lehetőleg szabályos, kerek alakú, hirtelen sült kis húsdarabok.
Szóösszetétel(ek): 1. érmealak; érmeár; érmebedobás; érmefelirat; érmegyűjtemény; érmegyűjtő; érmeismeret; érmetömeg; érmeverés; 2. aranyérme; telefonérme.
