értéktelen
értéktelen [e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
Olyan <dolog, személy>, amelynek, akinek nincs v. alig van értéke, becse; vmely szempontból semmit v. igen keveset érő; hitvány, silány, selejtes. Értéktelen ember; értéktelen munka, irodalmi mű. Számomra ez a könyv értéktelen. A háborúban értéktelenné vált a pénz. Eredj ki, édes fiam, az erdőre … az erdei gally úgyis értéktelen a grófnak. (Gárdonyi Géza) Bújtam a lányok elől. Nyomorultnak, hitványnak, értéktelennek éreztem magamat. (Gárdonyi Géza)
értéktelenedik; értéktelenít; értéktelenség.
