3. (nyelvtudomány) Értelmező jelző: a) a jelzett szó után álló, jelzői értékű szó v. szókapcsolat, szócsoport, amelyet úgy ragozunk, mint a jelzett szót (pl. Mátyás(nak), az igazságos(nak). Vettem neki csizmát, pirosat); b) (ritka) értelmező (II. 3).
II. főnév -t, -je [e]
1. Általában vminek értelmezését adó, végző, azzal foglalkozó személy. A szövegnek egy másik értelmezője; a törvény értelmezői.
2. (ritka) Szótári értelmezést végző, azzal foglalkozó nyelvész v. más személy. Az értelmezők egymás munkáját ellenőrzik és megbírálják.
3. (nyelvtudomány) Vmely szó, főleg főnév, főnévi főtagú szókapcsolat, mondatrész után következő, ugyanazt a személyt, dolgot, körülményt jelentő, ugyanolyan mondattani értékkel használt s rendsz. ugyanúgy ragozott szó, főleg főnév, főnévi főtagú szókapcsolat (pl. Jánossal, kisebbik fiával nem sok baj volt az iskolában. Itt, a fővárosban mozgalmasabb élete volt). || a. (nyelvtudomány) Értelmező jelző.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.