érzékeny

Full text search

érzékeny [ë] melléknév -en [e] v. (ritka) -ül, -ebb [e]
1. Olyan <érzékszerv>, amelyre a külső benyomások gyorsan, erősen hatnak; csekély erejű külső ingereket, hatásokat is megérző. Érzékeny fül.
2. Olyan <élő szervezet, testrész>, amely a kevésbé kedvező életfeltételeket (hideg stb.) rögtön megsínyli; könnyen megbetegedő. Érzékeny növény; betegségekre, meghűlésre érzékeny; érzékeny a torka. Lába a hideg iránt igen érzékeny. || a. Olyan <testrész>, amely gyenge külső behatásra, érintésre is fájó, fájdalmas. Hasa, mája nyomásra érzékeny. Foga a hidegre érzékeny.
3. Olyan <ember>, aki lelki hatásokra könnyen reagál; finom, gyengéd érzésű, könnyen meghatódó, elérzékenyülő. Benyomásokra érzékeny; érzékeny leány, lélek, szív, természet. Olyan érzékeny, hogy mindjárt sírva fakad.  Tudod, a nők szíve érzékenyebb a kénesőnél is. Megérzi a legeltitkoltabb meleget is, hideget is. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) Jelentéktelen v. vélt sérelmet, csekély lelki bántást is erősen érző; könnyen megbántódó, megsértődő, sértődésre hajlamos; sértődékeny. Nagyon érzékeny természetű; betegesen érzékeny. A beteg ember mindig érzékenyebb.  Pákh … érzékenyen vette a dolgot. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben) Vkinek érzékeny oldala, pontja: a) az, aminek v. ritk. akinek az emlegetése vkit kellemetlenül érint. Fiának a léhasága az érzékeny pontja; b) Vkinek a könnyen támadható, sebezhető o.-ja, p.-ja. Felületessége az érzékeny oldala.  Nekem is van érzékeny oldalom, ne ingereld! (Csiky Gergely) || c. (átvitt értelemben) Érzékeny vmire: vmit (rendsz. vmely erkölcsi értéket féltve) őriz, kényes rá. Érzékeny a becsületére, a függetlenségére, a jó hírnevére.
4. Olyan <esemény, beszéd, irodalmi alkotás>, amely meghatódást, ill. többé-kevésbé fájó érzéseket idéz elő. Érzékeny elválás, panasz, találkozás; érzékeny darab, játék öt felvonásban. Érzékeny búcsút vettek egymástól. Érzékeny szavakkal vettek búcsút egymástól.  Búcsuzott a királylyánytól érzékenyül. (Petőfi Sándor) Szép dal, érzékeny ének! szólt a vendégek egy része. (Jókai Mór) Ismerte a színpadot, az érzékeny jelenetek hatását s markában akarta tartani a közönségét. (Péterfy Jenő) „Az anyaszívvel nem lehet ám alkudni …!” – mondanák a patetikusok érzékeny könyvekből szedett világnézetükkel … (Kaffka Margit)
5. (átvitt értelemben) Olyan <kár, csapás, büntetés>, amely anyagilag v. erkölcsileg fájdalmasan érint vkit; súlyos. A téli fagyok érzékeny károkat okoztak. Érzékeny veszteséget szenvedett az üzleten. Barátjának halálhíre érzékenyen érintette.  Mi a rágalomnak legérzékenyebb büntetése? (Vas Gereben)
6. Olyan <műszer, eszköz, anyag>, amely aránylag kis fokú, megfelelő külső hatásra is működni kezd v. változást mutat. Érzékeny film, lemez, réteg; érzékeny iránytű, mérleg, szeizmográf.
Szóösszetétel(ek): 1. érzékenyszívűség; 2. fagyérzékeny; fényérzékeny; túlérzékeny.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi