1. Olyan <személy, állat>, aki, amely <gyakorlottság híján v. nagy, formátlan testalkata miatt, ill. zavara, félénksége következtében> ügyetlenül, nehézkesen mozog v. csinál vmit. Esetlen ember, táncos; esetlen mackó, medve; esetlenül mozog; esetlenül táncol. Nagyon esetlen abban a nagy bakancsban. Esetlenül forgatja a főzőkanalat. Nagyon esetlen és zavart volt; bemenet a fejét ütötte bele a külső ajtó keresztfájába. (Mikszáth Kálmán) || a. Ilyen személyre, állatra jellemző, tőle származó. Esetlen járás, mozdulat.
2. Aránytalanul nagy, formátlan, idomtalan <eszköz, tárgy>. Nagy, esetlen asztal; esetlen bakancs. Iramatban a ló megállni nem tud, Mig szügybe nem éri a nagy esetlen rúd. (Arany János) Az esetlen … hajó sok viszontagságot állt ki. (Jókai Mór) || a. Olyan <ruha>, amelynek nincs jó szabása, amelyet nem jól szabtak vkire, s ezért nem áll rajta csinosan. Nem tudom, kivel varrat, de mindig olyan esetlenek a ruhái.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.