eszerint
eszerint [eszërint] határozószó
1. (főhangsúlyos szóként) Az ismert, a szóban forgó, az imént említett, közeli(nek jelzett) dolog, főleg körülmény, helyzet szerint. Mindent megbeszéltünk, eszerint fogok eljárni. Érdemeit hivatalosan is elismerték, s eszerint kapta új beosztását.
2. (mellékhangsúlyos szóként) A most folyó beszédben történt közlés, megállapodás értelmében, abból következőleg; ezek szerint, tehát. [Meg vagyok híva vacsorára.] – Eszerint nem jössz a színházba? Már láztalan a beteg, eszerint nincs ok az aggodalomra.
eszerinti.
