eszközöl
eszközöl [e] tárgyas ige -t, -jön
1. (régies, irodalmi nyelvben) Közreműködésével létrehoz, okoz, csinál vmit. Az istenek … bár gyakorta békét eszközöltek, Ti mindég háborút kivántatok. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A szerelem sok bolondot eszközöl. (Jókai Mór)
2. (hivatalos) <Vmely, névszói tárggyal jelölt cselekvést> végez. Befizetést, levonást eszközöl.
Igekötős igék: kieszközöl.
eszközlő.
