ex
ex [ëksz v. eksz] melléknév és főnév
I. mondatszó (bizalmas) <Felszólítás ivás (1, 2), főleg borozás közben:> idd ki v. igya ki (a pohárban levő bort, pálinkát) fenékig! Mamája őnagysága egészségére ex! (Bródy Sándor)
II. főnév -et [ë] Exet iszik: a borral (v. pálinkával) telt poharat egy hajtásra fenékig kiüríti. Exet ittak, s a cigány megszólalt. (Babits Mihály)
III. (idegenszerűen szerkesztett határozó viszonyítószava, a ragtalan szó előtt) (bizalmas, tréfás) Ex has: utánanézés, tudakozódás v. hosszabb gondolkodás nélkül; hasból. Ezt csak úgy ex has mondta.
