excentrikus [ë-ë v. e-e] melléknév és főnév (régies írva: excentricus is)
I. melléknév -an, -abb
1. (választékos) Olyan <személy>, akinek gondolkozása, magatartása a szokásostól feltűnően, kirívóan eltér; különc. Az apám … maga is meglehetős excentrikus ember volt. (Jókai Mór) || a. (választékos) Ilyen emberre jellemző, tőle származó, vele kapcs. Excentrikus gondolkozás, magatartás; excentrikusan viselkedik. Excentrikus, sajátságos látvány volt a várkisasszony a férfiöltözetben. (Krúdy Gyula)
2. Az akrobatikában különleges módon v. humoros, tréfás, ügyetlen formában végrehajtott, bemutatott <artistamutatvány>. Excentrikus gyakorlat, mutatvány, szám, tánc, trükk. || a. Ilyet bemutató <akrobata>. Excentrikus táncos.
3. (mértan) Nem közös középpontú <több, egymással vmilyen kapcsolatban álló kör, görbe, felület, test>. Excentrikus körök.
II. főnév -t, -ok, -a (rendsz. többes számban)
Excentrikus (2) mutatvánnyal fellépő, szereplő artista. Kitűnő excentrikusok szerepelnek a cirkusz műsorában.
excentrikusság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.