exkluzív [ë v. e] melléknév -abb (elavulóban, választékos)
1. Olyan <közösség>, amely nem fogad be tagjainak társadalmi helyzetén, rangján alulinak tartott személyeket; zártkörű. Exkluzív kör, társaság. || a. Ilyen közösség tagjaira jellemző. Exkluzív gondolkozás, viselkedés.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.