expressz
expressz [e-e v. ë-ë] melléknév, főnév és határozószó (régies írva: express is)
I. melléknév
1. (postaügy) Sürgősen szállítandó és kézbesítendő <küldemény>. Expressz csomag.
2. (vadászat) Expressz puska: olyan (vadász)p., amelynek ravasza a legkisebb érintésre is elsüti a fegyvert; igen gyorsan repülő vad (pl. szalonka) elejtésére haszn.
3.* (bizalmas) Gyorsan v. sebtében véghezvitt, végrehajtott. Expressz látogatás, feladat.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Expresszvonat. Expresszen utazott. Úgy hírlett, hogy talán már az esti expressz sem megy. (Kuncz Aladár) Barátságosan föltámogatta megbilincselt foglyát az északi expressz meredek lépcsőjén. (Hunyady Sándor)
III. határozószó
1. (postaügy) Expressz (I. 1) küldeményként, küldeménnyel v. küldeményben. Expressz ad fel vmit; választ expressz kérek.
2. (régies, bizalmas) Sürgősen, haladéktalanul.
