ezúttal
ezúttal [z-ú] határozószó, mutató
1. (választékos) A jelenlegi alkalommal (többnyire a szokásostól eltérően); ez alkalommal, most. Ezúttal nagyot botlottál. Ezúttal tévedett. Ezúttal ragaszkodom elhatározásomhoz. Menjetek, és ha szerncsésen bujdostok ezúttal, … Oszlopot állítok neveteknek. (Vörösmarty Mihály) [Pázmán lovagnak] vére buggyan, A vérrel együtt három zápfog. | „Isten engem!” a király mond, „ … Három ily fog! úgy sajnálom, … Jó szerencse, ha ezúttal Közte nincs a bölcseségé.” (Arany János) Ezúttal a nyakazás elmarad. (Madách Imre) Kinyitja a szoba ajtaját is, belép, szétnéz. Ezúttal minden gondosan el van rakva. (Nagy Lajos)
2. (választékos) A szóban forgó v. említett múltbeli alkalommal, más alkalomtól eltérően; ekkor. Megint elkezdte, de ezúttal nem sikerült. Esküjét ezúttal meg is tartá jobban. (Arany János–Ariosto-fordítás) Ezúttal egy oly tekintetet talált rávetni Márton úr, melytől Jutka asszonyban bennmaradt az ige. (Jókai Mór) Imre ezúttal látott először sortüzet – amiben még lesz része máskor is. (Babits Mihály)
3. (hivatalos) Ezúton (1). Ezúttal felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy …
ezúttali.
