falikar
falikar főnév
1. Falba épített s onnan kinyúló, rendsz. díszesen megmunkált rövidebb rúd, kar [1] (3), amely világítótestet (gyertyát, villanylámpát), ritk. díszítésre való tárgyat (virágkosarat stb.) tart. A falikarok, melyeknek villanygömbjeit piros selyemsipkák borították, színpadi fényt szórtak az új tapétákra. (Kosztolányi Dezső)
2. Ennek világítóteste. Felgyújtja a falikart.
falikaros.
