fejék
fejék [j-é] főnév (régies, választékos)
Díszül v. hatalmi jelvényül fejen viselt ékszer, ékesség; fejdísz. Fején még állt a gömbölyű tiara, a sassanidák [a perzsa uralkodóház] fejékéhez hasonló. (Jókai Mór) Szűzi, szép mozdulattal csillogó fejékét | hajába tűzi. (Kosztolányi Dezső) || a. (irodalmi nyelvben) Női hajzat, hajkorona. Tánc közben észreveszi, hogy … fejéke lebomlani készül. (Jókai Mór)
fejékes; fejékű.
