1. (ritka) Olyan <dolog, tárgy, test>, amelynek eredetileg sincs feje, v. amelyet fejétől megfosztottak; fej nélküli. Fejetlen csavar, harisnya, szeg, vonalzó. Egy fejetlen hullát találtak. Fegyverök Csak romladék: fejetlen buzogány És összetoldott kopják. (Vörösmarty Mihály) Puszta vérmezőben Két fejetlen test feküdt. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) <Vmely nagy izgalom, megrázkódtatás következtében> ésszerűtlenül viselkedő, esztelenül kapkodó, fejét (2) vesztett <tömeg>. Fejetlen társaság. Micsoda fejetlen népség! || a. Ilyen tömegre, ill. nehéz helyzetben fejét (2) vesztett személyre jellemző <cselekvés, magatartás>. Fejetlen menekülés; fejetlen intézkedés, kapkodás; fejetlenül kapkod. [Az alvezérek] csak confusiót csinálnak, fejetlenül dolgoznak előre-hátra. (Jókai Mór)
3. (ritka) Olyan <szervezet>, amelynek nincs vezetője, feje (5). [III. Endre halála után] Elfeledék a hazaszeretetnek Örök szentségét a fejetlen ország … tagjai. (Petőfi Sándor) Királya sincs az országnak ez idő szerint, fejetlen az ellenfél. (Jókai Mór)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.