felágaskodik
felágaskodik [l-á] tárgyatlan ige fölágaskodik
1. <Négylábú állat> ágaskodva felemelkedik. Felágaskodik a kecske, a ló. Felágaskodott lovagjával a mén. (Jókai Mór) A kanca meghorkant alattam, fölágaskodott első két lábával a levegőbe. (Mikszáth Kálmán)
2. <Személy> felfelé nyújtózva lábujjhegyre áll. A fiú felágaskodott, hogy lássa, mi történt. Az ablak alá ment s felágaskodott, hogy beláthasson. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben) <Némely érzelem, indulat> hirtelen feltámad. Felágaskodott benne a büszkeség, az indulat, az önérzet.
felágaskodás; felágasodó.
