1. Ülő v. térdeplő helyzetéből álló helyzetbe egyenesedik. Feláll a székéről. Amikor a tanár belépett a terembe, a diákok mind felálltak. Toldi nem futott el, csak felállott szépen, S a bikát bevárta az utcaközépen. (Arany János) || a. <Állat v. ritk. ember> fekvő v. elesett helyzetéből álló helyzetbe egyenesedik; felkel. Ha a ló elesik, nehezen áll fel újra. A kutya hol lefeküdt, hol meg felállt. Állj fel, ha vendég jön, ne lustálkodj a díványon!
2. Vmely magasabban levő helyre áll. Feláll az asztal tetejére; feláll vkinek a vállára. Felállt a fekvőhelyül szolgáló priccsre. (Kuncz Aladár)
3. <Csapat, katonai alakulat> meghatározott rendbe áll. Álljunk fel négyes sorokba! A csapatok felálltak a küzdelemre. Hogy Lajos … mit akar, nem mondta, Csak, hogy egész hada másnap ebéd tájon Körül a domb mellett négyszögbe felálljon. (Arany János) A gyalog és lovas hadsorok felálltak a megyeház terén. (Jókai Mór)
4. <Némely testrész, haj kül. izgalomtól, ijedségtől> fölfelé v. a test környező felületére merőleges irányba egyenesedik. Feláll a haja; felállnak a lábujjai, a szőrszálai. Csongor Ment legelőbb hozzá, s minden hajaszála fölálla, S keble dobogni szünék, mikor a hős rája mereszté Haldokló szemeit. (Vörösmarty Mihály) || a. (bizalmas) <Hímvessző> megmerevedik. Bezzeg felállt ez. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || b. <Vmely tárgynak, testnek hosszúkás, kiálló része> fölfelé meredve egyenesen áll, többé-kevésbé függőleges helyzetű. Feláll egy szálka az asztal deszkáján. Ennek a fának felállnak a levelei. Simítsd le a hajad, mert feláll!
felálló; felállogat; felállott.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.