félbolond
félbolond melléknév és főnév
I. melléknév Nem egészen épeszű, egy kissé hibbant, hóbortos. A szomszédék félbolond fia. [Anyámnak] fényes délben hordta … a Széchy félbolond … inasa naponta a drága … kaméliákat. (Kaffka Margit) Egy félbolond és kellemetlen figurát tapasztaltam bizonyos idő óta házadnál. (Krúdy Gyula)
II. főnév Félbolond személy. Olyan zavaros válaszokat adott, mint egy félbolond. Ez a félbolond megnevettette őket. Te félbolond! te egész bolond! miről beszélsz? (Jókai Mór) Szinte félbolond módjára topogott a sarkon. (Babits Mihály)
