1. Vmiben megbotolva, vmibe beleakadva elesik, a földre esik. Felbukott egy kőben. Felbukott egy kiálló gyökérben. [Jókának] a sok lőre az inába szállott S felbukék. (Arany János) Lovaglás közben felbukott lovával, agyrázkódást kapott és belehalt. (Herczeg Ferenc)
2. <A víz v. más folyékony anyag belsejéből> hirtelen, váratlanul előtűnik, kiemelkedik; felbukkan. Felbukott a vízből. Felbukik a habokból. S ím a Dunából szirt gyanánt Egy ember, kit mély árja hányt Sötéten felbukik. (Vörösmarty Mihály) Mit hoz neked a búvár, | ha fölbukik a habból? | Kezébe szomorú sár. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) <Víz a föld mélyéből> előtör, felfakad. A sziklák tövében olykor egy kristálytiszta … ér bukik fel. (Jókai Mór)
felbukás, felbukó; felbukott; felbuktat.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.