felköttet
felköttet tárgyas ige fölköttet
1. Elrendeli, hogy vmit valahová felkössenek. Felkötteti az ereszre a kukoricát, a karóhoz a szőlő szárát.
2. (bizalmas) Parancsot ad, hogy vkit felakasszanak. Bizd rám öcsém, s én őt felköttetem A nagy toronyra. (Vörösmarty Mihály) Felköttetem a lord-majort [= a főpolgármestert], Ha bosszant bármi nesz! (Arany János)
3. Előidézi, okozza, hogy vmit kötéssel (1) teljesen felhasználjanak. Felköttet egy kiló gyapjúfonalat.
felköttetett; felköttető.
