félő
félő melléknév
1. Olyan, aki, ami vkitől, vmitől fél. A kutyától félő gyermek; a vadásztól félő őzikék. || a. (választékos) Ilyen személyre, ill. ilyen személy lelkiállapotára jellemző, rá vonatk., vele kapcs.; félénk (2), félős (1a). Félő pillantás.
2. (állítmányként) (választékos) Félő, hogy … : félni lehet attól, hogy …; attól kell tartani, hogy …; előfordulhat, megeshet az a nem kívánatos eset, dolog, hogy … félő, hogy nem jön el. Nagyon félő, hogy megismétlődik a tavalyi eset. E nagy hírzajra [= hírverésre], félő, Gúnnyal fog emlékezni a regélő. (Arany János–Tasso-fordítás)
Szóösszetétel(ek): istenfélő.
