felől [1] [e] névutó (ragtalan v. személyragos szóval, azzal együtt értve)
1. A szóban forgó tárgy v. hely irányából, tájékáról. A kert felől jön. Az óceán felől enyhe levegő közeledik. A Mátra felől szél fúj. Pest felől … Porral és morajjal a sok nép közelget. (Arany János) Az Odéon-tér felől kellemes ételszag ütötte meg orromat. (Kuncz Aladár) || a. Az e szóval jelölt irányból. Nyugat felől; bal felől. Hideg szél fújt észak felől. (Kisfaludy Sándor)
2. A szóban forgó tárgy stb. iránya felé eső oldalon. Bal kéz felől ült mellettem. Kelet felől már pirkad. [A tallér] A bírói zsebben Bal felől, a szív iránt Meghúzódik. (Arany János) Alacsony, kis fehérre meszelt ház. Csupán az utca felől van egy kis pirosra festett kerítése. (Gárdonyi Géza)
3. Amiatt a személy, tárgy v. dolog miatt, aki v. amely nincs lényeges hatással a cselekvésre v. állapotváltozásra. A főnök felől nyugodtan elkéshet akárki, A zivatar felől még elindulhattál volna. Adott azoknak a szegény lovaknak, mert e felől a bitang felől mind éhhel nyúlhatott volna ki. (Móricz Zsigmond)
4. <Némely, főleg értesülést, tudakozódást jelentő ige vonzataként:> -ról, -ről. Álmodik, hall, kérdezősködik, tudakozódik vki v. vmi felől; hírt sem hall vki felől. Én sem voltam kellőleg informálva az ön jelleme felől. (Mikszáth Kálmán) A sors könyvében az volt megírva Prihoda Anna felől, hogy mielőtt betölti tizenötödik életévét, már kisasszony legyen. (Krúdy Gyula)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.