felsőbbség [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) fölsőbbség (választékos)
1. Felsőbb hivatal, hatalmi, kormányzati v. közigazgatási szerv. A felsőbbség engedelmével; a felsőbbség iránti tisztelet. Ki kell kérni a felsőbbség hozzájárulását. Ez hallatlan, … a felsőbbséget így fumigálni! (Jókai Mór) Parancs jött a felsőbbségtől, hogy a nemzeti lét nagy harcában a kultúra a legfőbb fegyverünk. (Móra Ferenc) || a. (ritka, régies) Magasabb rangú tisztviselő; feljebbvaló, elöljáró. Bárzsing úr, mint afféle felsőbbség, … megvárta, míg Kapor uram a szakaszával ismét visszaérkezik. (Jókai Mór)
2. Értelmi, erkölcsi v. hatalmi fölény, kiválóság. Erkölcsi, műveltségbeli, szellemi felsőbbség. Felsőbbsége tudatában elhárította a méltatlan ajánlatot. Felsőbbséget éreztető pillantással mérte végig ellenfelét. Neked van egy végtelen felsőbbséged: a fejkötő glóriája [= az, hogy asszony vagy] … Neked nem lehet vetélytársad. (Ambrus Zoltán) Nagy tekintélyt kell szereznie annak, aki a gazdagabb feleség felett meg akarja őrizni a pater familias-i [= családapai] felsőbbséget. (Móricz Zsigmond)
felsőbbséges; felsőbbségi.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.