1. Ragyogó, csillogó fényt áraszt. Fénylenek a csillagok. Ment Faviána felé, hol most Bécs városa fénylik. (Czuczor Gergely) A csillagok, a Göncölök | úgy fénylenek fönt, mint a rácsok | a hallgatag cella fölött. (József Attila) || a. (átvitt értelemben) Új nap fényle reánk annyi veszélyek után. (Kisfaludy Károly)
2. <Sima, tükröző felület> a fényt visszaverve, megtörve ragyog, csillog. Fénylik az ablaküveg a napsütésben; fénylik a víz tükre; izzadságtól fénylik az arca; fénylik a nadrágja feneke. Messze fénylik a sor fegyver. (Arany János) A homloka fénylett a verejtéktől. (Gárdonyi Géza) Az üvegajtó rézkilincse fénylett. (Krúdy Gyula)
4. (átvitt értelemben, régies, költői) <Személy> öltözetével, külső megjelenésével, ritk. más (pl. erkölcsi, szellemi) értékkel ékeskedik; ragyog, tündöklik. Öltözetet veve … s dicsőn fénylik vala benne, miként fenn Hajnali díszében az egek szép csillaga fénylik. (Vörösmarty Mihály) Wesselényi elsőrangú tekintélyeink közt fénylik. (Kemény Zsigmond)
Szóláshasonlat(ok):fénylik, mint a Salamon ® töke.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.