feszület
feszület [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
Kereszt, rajta a megfeszített Krisztus alakja. Feszület függöny a sekrestye falán. Kopott feszület állt az út szélén. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint a fancsali feszület: unott, kelletlen, kényszeredett az arckifejezése. Zríni egy hajnalban, az mint volt szokása, … Az szent feszület előtt térden áll vala. (Zrínyi Miklós) Feszület, két gyertya, komorság … (Ady Endre)
Szóösszetétel(ek): feszületimádás.
