1. (-t ragos mértékhatározóval is) <Gyermek, fiatal nagyobb állat, főleg ló, szabad, boldog jókedvében> testét v. végtagjait játszi elevenséggel, vidámsággal ide-oda hányja; féktelen, szertelen mozdulatokat végez. Ne ficánkolj annyit, nem tudlak felöltöztetni. A tavaszi napfényben a kis kecske esetlenül ficánkol. Egy nyerges ló ott ficánkol hátul. (Mikszáth Kálmán) Megeresztette a kantárszárat. A ló vidám volt, s ficánkolni kezdett. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben. (Ady Endre)
2. <Vmely kötöttségből szabadulni akarva> hányja-veti magát; vonaglik, görcsösen rángatózik. A hal ficánkol a horgon.
ficánkolás; ficánkoló.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.