1. Asztalnak, szekrénynek, ritk. más bútornak kihúzható, betolható, gyak. elzárható, láda formájú része. A fiókba tesz vmit; a fiókot kihúzza; ® kinyitja a fiókot; felfeszíti a fiókot. A nagytakarítás három napig tartott. Előbb kirakták a fiókokat. (Kosztolányi Dezső) Mentünk az üveges almáriumhoz, … a fiókjában ott volt a krajcár, ahol én tudtam. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) A fiókja számára ír: olyan műv(ek)et ír, amely(ek)ről tudja, hogy vmely oknál fogva egyelőre nem jelenhet(nek) meg. || b. Bútoron, állványon rekesz, polc, kisebb elkülönített rész. || c. (tájszó) <Főleg istállóban, magtárban> elkerített, elkülönített rész v. ládaforma tartó. A fejős juhokat külön fiókba tereli. A szénát a fiókba hordja.
2. (postaügy) <Postahivatalban> nyitott v. zárható, számmal ellátott, bérelt rekesz olyan küldemények számára, melyeket a címzett rendszeresen a helyszínen kíván átvenni; postafiók. Fiókot nyit(tat) a postán.
3. (népies) Ablaknak olyan része, melyet a többitől keret választ el; az ablak szeme. Betört egy fiók. A felső fiókot papírral ragasztotta be.
4. Vmely intézménynek helyi v. különleges jelleggel, a központtól eltérő helyen, különállóan működő része, tagozata. A bank fiókja; az üzlet Rákóczi úti fiókja.
5. (régies, költői) Fióka. A fiók Apját … táplálni tartozik. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) [A sas] halat hord haza a fiókjainak. (Jókai Mór)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.