fogó
fogó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki fog vkit, vmit, ill. aki vmibe, vmihez fog. Gyermekét erősen fogó szülő; anyja kezét fogó kisfiú; lepkét fogó gyermek; állatait igába fogó gazda; munkához fogó csapat.
2. Olyan <tárgy, eszköz>, amely vminek a fogására, megfogására való. Nyulat fogó csapda. || a. (műszaki nyelv) Vminek megfogására (meg)rögzítésére, összekapcsolására v. visszatartására haszn. Fogó berendezés.
3. (átvitt értelemben) Olyan, ami vhogyan fog (II. 1). Rosszul fogó borotva; erősen fogó festék.
4. (átvitt értelemben) Olyan, aki képes vkiket, vmiket vmibe fogni (I. 12a). Egységbe fogó eszme, szervezet; munkára fogó fegyelem.
II. főnév -t, -ja
1. Főként tárgyak megfogására, szögfélék, fogak stb. kihúzására alkalmas két, X alakban egymásra fekvő s összenyomható ágból álló szerszám. Hajlító, forrasztó, szigetelt fogó. Fogóval húzza ki a fogat, a szöget. Kicsúszott a fogóból. A forró vasrudat fogóval ragadják meg. Tüzes fogókkal összetépve, Félholtan dobtak a szemétre. (Tompa Mihály) || a. (orvostudomány) Az a fogószerű eszköz, amelyet szükség esetén a szülésnél a magzat világrahozatalának segítésére alkalmaznak. Szülészeti fogó. Fogóval jött a világra.
2. (műszaki nyelv) Olyan szerkezet, mely a munkába vett darabot rögzíti; satu. A vasat fogóba fogja, aztán reszelni kezdi.
3. <Szerszámon, eszközön, használati tárgyon> az az alkatrész, amelynél fogva a szerszám, eszköz, tárgy kézbe vehető, megfogható; fül, fogantyú. A bőrönd, a csíptető, a kilincs, az üst fogója.
4. (játék) <Fogócskában> az a játékos, akinek el kell fognia társait. Ki lesz a fogó? Te vagy a fogó!
5. Kártevő állatoknak csellel való megfogására haszn. eszköz; csapda. A fogóba csalétket tesz.
6. (építészet) A szelement alátámasztó, két gerendából álló kötés.
Szóösszetétel(ek): 1. fogógerenda; fogóhorog; fogógyűrű; fogólap; fogószerkezet; 2. csípőfogó; csirkefogó; csőfogó; egérfogó; étekfogó; füstfogó; golyófogó; hangfogó; harapófogó; hófogó; kézfogó; koromfogó; légyfogó; lepkefogó; pártfogó; patkányfogó; porfogó; szegfogó; szélfogó; szikrafogó; tűzfogó; villámfogó; vízfogó.
fogójú.
