fojtogat
fojtogat ige -ott, -tam, ..asson
1. tárgyas Fojtogat vkit: vkinek a torkát gyilkos szándékkal szorongatja. A gyilkos percekig fojtogatta áldozatát. Két gyilkos fojtogat sötét szobában egy embert. (Karinthy Frigyes) A lábai megremegtek az indulattól, a tenyere hol ökölbe szorult, hol mintha fojtogatna … valakit. (Gelléri Andor Endre)
2. tárgyas <Gáz, rossz levegő> a légzésben akadályoz vkit. Fojtogatja az embert a füst. || a. (tárgy nélkül) A fulladás érzését kelti. A széngáz fojtogat. || b. tárgyas (átvitt értelemben) Vkinek fojtogatja a torkát vmi v. (ritka) vkit fojtogat vmi: vmely érzelem, indulat, megnyilatkozás úgy hat vkire, hogy lélegzete elakad, beszéde szaggatottá válik. A düh, a könny, a sírás fojtogatja torkát. Goromba szavak fojtogatták a torkát, de nem tudta őket kimondani. (Babits Mihály) A kis kölyök, ki voltam, ma is él | s a felnőttet a bánat fojtogatja. (József Attila)
3. tárgyas (átvitt értelemben) Pusztulással fenyeget vkit, vkinek az életlehetőségeit korlátozza. A parasztságot a földnélküliség fojtogatta. Minden szokottság fojtogat, mint járom. (Ady Endre)
Igekötős igék: elfojtogat.
fojtogatás; fojtogatott.
